Jogi aktusoknak a Bíróság általi megsemmisítése

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 263. cikk

EUMSZ 264. cikk

EUMSZ 266. cikk

MI EZEKNEK A CIKKEKNEK A CÉLJA?

• A 263. cikk lehetővé teszi, hogy európai uniós jogi aktusok jogszerűségét vitató kereseteket indítsanak az Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban: „a Bíróság”).
• A 264. cikk értelmében, ha a kereset megalapozott, a Bíróság a megtámadott jogi aktust semmisnek nyilvánítja, azonban ha azt szükségesnek ítéli, megjelöli a semmisnek nyilvánított jogi aktusoknak azokat a joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak.
• A 266. cikk szerint az a fél, amelynek aktusait semmisnek nyilvánították, köteles megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

FŐBB PONTOK

Hatály

• Az EUMSZ 263. cikk értelmében a Bíróság felülvizsgálhatja a következők jogszerűségét:
  • jogalkotási aktusok;
  • a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank jogi aktusai, kivéve az ajánlásokat és a véleményeket; és
  • az Európai Parlament és az Európai Tanács harmadik személyekre joghatással járó aktusai.
• A Bíróság megvizsgálhatja továbbá az Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott, harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusok jogszerűségét.
• A Bíróság megállapította, hogy az olyan jogi aktusok mellett, mint például a rendeletek, a határozatok és az irányelvek, amelyeket az EUMSZ 288. cikk kötelező erejűként állapít meg, az intézkedés formája helyett a tartalma (és szándéka) számít (lásd a 316/91. számú, Európai Parlament kontra Tanács ügyet). Ezért az egyéb típusú jogi aktusok – például a tanácsi következtetések – jogszerűsége vitatható (lásd a 27/04. számú, Bizottság kontra Tanács ügyet).

Ki indíthat megsemmisítési keresetet a Bíróság előtt?

• Az EUMSZ 263. cikk három típusú kérelmezőt különböztet meg.
  • Kiemelt kérelmezők, vagyis az uniós országok, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság. A fentiek bármikor indíthatnak keresetet ((2) bekezdés).
  • Részlegesen kiemelt kérelmezők, vagyis a Számvevőszék, az EKB és a Régiók Bizottsága. Ezek kizárólag felülvizsgálati eljárást indíthatnak „előjogaik megóvása érdekében” ((3) bekezdés).
  • Nem kiemelt kérelmezők, azaz jogi személyek, például vállalkozások, és természetes személyek, például magánszemélyek indíthatnak keresetet, de szigorúbb feltételek vonatkoznak rájuk a kereshetőségi jog („locus standi”) követelményének teljesítése tekintetében ((4) bekezdés).

Megsemmisítési kereset indítása

• A keresetet a jogi aktus közzétételétől vagy a kérelmezőnek történő bejelentésétől számított két hónapon belül kell indítani. Az eljárási határidők a távolságra és a postai késésekre tekintettel tíznapos átalányhatáridővel meghosszabbodnak a Bíróság Eljárási Szabályzatának 51. cikke értelmében (lásd az összefoglalót). Ha a jogi aktust nem teszik közzé, vagy nem közlik, a határidő attól a naptól kezdődik, amikor a kérelmező egyéb módon szerzett tudomást róla.
• A nem kiemelt kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy a jogi aktust őket célozta meg, vagy hogy a jogi aktus mind közvetlenül (lásd a 486/01. számú, Front national kontra Európai Parlament ügyet), mind pedig személyesen érintette őket (lásd a 25/62 sz., Plaumann kontra Bizottság ügyet).

Egy jogi aktus megsemmisítésének okai

Az EUMSZ 263. cikk ((2) bekezdés) értelmében a következő esetekben lehet megsemmisíteni egy jogi aktust:

• hatáskör hiánya;
• lényeges eljárási szabályok megsértése, például egy intézmény előjogainak tiszteletben tartása egy határozat meghozatala előtt, például az Isoglucose-ügyben a konzultáció folytatásának követelménye (a 138/79. sz., SA Roquette Frères kontra Tanács és a 139/79. sz., Maizena GmbH kontra Tanács ügyek);
• a Szerződések vagy az Alapjogi Charta megsértése;
• a Szerződések alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése; és
• hatáskörrel való visszaélés (a kérelmezőnek tényekkel kell bizonyítania, hogy a megtámadott jogi aktust jogtalan célokból fogadták el (23/76. sz., Pellegrini kontra Bizottság ügy).

Egy jogi aktus megsemmisítése

Az EUMSZ 264. cikk a jogi aktus megsemmisítésének jogalapja.

• Ha a kereset megalapozott, a Bíróság a megtámadott jogi aktust semmisnek nyilvánítja.
• A Bíróság azonban, ha azt szükségesnek ítéli, megjelöli a semmisnek nyilvánított jogi aktusoknak azokat a joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak. Más szóval a megtámadott jogi aktus bizonyos aspektusait operatívnak nyilváníthatja a következők érdekében:
  • a jogbiztonság szükségessége (lásd például a 21/94. sz., Európai Parlament kontra Tanács ügyet); vagy
  • a megsemmisítés joghatásai felfüggesztésének szükségessége mindaddig, amíg egy illetékes intézmény elfogadja a megsemmisített aktus helyébe lépő aktust.
• Ha a Bíróság úgy ítéli, hogy egy jogi aktus semmis, a megsemmisítés joghatása általában a kérdéses jogi aktus elfogadásának napjától áll fenn (más néven ex tunc). A joghatás azonban a Bíróság ítéletének napjától is fennállhat (ex nunc). Ezenkívül a Bíróság fenntarthatja a megsemmisített jogi aktus joghatásait.
• A megsemmisítés részleges is lehet: például a 378/00. sz., Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács ügyben, amelyben a Bíróság megsemmisíti egy jogi aktus cikkét, de kijelenti, hogy az ezen jogi aktus végrehajtására már elfogadott intézkedéseknek érvényben kell maradniuk.

A Bíróság ítéletének való megfelelés

Az a fél, amelynek aktusait semmisnek nyilvánították, köteles megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket (EUMSZ 266. cikk).

HÁTTÉR

A megsemmisítési kereset olyan jogi eszköz, amely lehetővé teszi az uniós országok, az uniós intézmények és szervek, valamint az állampolgárok, a vállalatok és az érdekcsoportok számára, hogy meghatározott körülmények között közvetlenül keresetet indítsanak az Európai Unió Bíróságánál az uniós jogi aktusok jogszerűségének ellenőrzése érdekében.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 1. fejezet – Az intézmények – 5. szakasz – Az Európai Unió Bírósága – 263. cikk (az EKSz. korábbi 230. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 162–163. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 1. fejezet – Az intézmények – 5. szakasz – Az Európai Unió Bírósága – 264. cikk (az EKSz. korábbi 231. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 163. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 1. fejezet – Az intézmények – 5. szakasz – Az Európai Unió Bírósága – 266. cikk (az EKSz. korábbi 233. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 163. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hetedik rész – Általános és záró rendelkezések – 340. cikk (az EKSz. korábbi 288. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 193. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 1. szakasz – Az Unió jogi aktusai – 288. cikk (az EKSz. korábbi 249. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 171–172. o.)

utolsó frissítés 20.01.2021