EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.5.22.
COM(2017) 506 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Észtország 2017. évi nemzeti reformprogramjáról,
amelyben véleményezi Észtország 2017. évi stabilitási programját
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.5.22.
COM(2017) 506 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Észtország 2017. évi nemzeti reformprogramjáról,
amelyben véleményezi Észtország 2017. évi stabilitási programját
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Észtország 2017. évi nemzeti reformprogramjáról,
amelyben véleményezi Észtország 2017. évi stabilitási programját
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására 2 ,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira 3 ,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Bizottság 2016. november 16-án elfogadta az éves növekedési jelentést 4 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2017. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2017. március 9–10-én jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2016. november 16-án elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést 5 , amelyben Észtországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott. Az ajánlást az Európai Tanács 2017. március 9–10-én jóváhagyta, majd a Tanács 2017. március 21-én elfogadta 6 .
(2)Olyan tagállamként, amelynek pénzneme az euró, továbbá tekintettel a gazdasági és monetáris unión belüli gazdaságok közötti szoros kapcsolatra, Észtországnak gondoskodnia kell arról, hogy teljeskörűen és megfelelő időben végrehajtsa az euróövezetre vonatkozó ajánlást, melyet az alábbi 1. ajánlás tükröz.
(3)2017. február 22-én közzétették az Észtországra vonatkozó 2017. évi országjelentést 7 . Az országjelentés értékelte a Tanács által 2016. július 12-én elfogadott országspecifikus ajánlások és az előző években Észtországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései kapcsán Észtország által elért eredményeket.
(4)Észtország 2017. április 28-án benyújtotta 2017. évi stabilitási programját, majd 2017. május 4-én 2017. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.
(5)A vonatkozó országspecifikus ajánlásokat figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) 2014–2020 közötti időszakra szóló tagállami programozása során. Az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó jogszabálynak 8 megfelelően a Bizottság kérheti egy tagállamtól az esb-alapokból finanszírozott releváns programjai felülvizsgálatát és módosítását, amennyiben ez szükséges a vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében. A Bizottság részletes iránymutatást adott e szabályok alkalmazásáról 9 .
(6)Észtország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2017. évi stabilitási programjában a kormány a középtávú költségvetési célt strukturális egyensúlyról a GDP 0,5 %-ának megfelelő hiányra módosította. A kormány azt vetíti előre, hogy a 2016-ban a GDP 0,3 %-át kitevő többletről 2017-ben a GDP 0,5 %-át, 2018-ban pedig a GDP 0,8 %-át kitevő hiány felé mozdul el. A stabilitási program előrejelzése szerint ez 2017-ben a GDP 0,2 %-ának megfelelő strukturális többletnek, 2018-ban pedig a GDP 0,5 % %-ának megfelelő strukturális hiánynak felel meg, a középtávú költségvetési cél tiszteletben tartása mellett. Ugyanakkor az újraszámított 10 strukturális egyenleg alapján a hiány várhatóan 2017-ben a GDP 0,1 %-ának és 2018-ban a GDP 0,9 %-ának felel meg, ami az új középtávú költségvetési cél alatt marad. A stabilitási program értelmében a bruttó államadósság 2017-ben és 2018-ban várhatóan a GDP 10 %-a alatt marad. A költségvetési előrejelzést alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott 2017 és 2018 vonatkozásában, ám a program későbbi évei tekintetében optimistának mondható. Ugyanakkor kockázatok övezik a 2018-tól életbe lépő különböző új adóintézkedésekhez kapcsolódó bevételbecsléseket.
(7)A Bizottság 2017. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2017-ben várhatóan a GDP 0,3 %-ának megfelelő hiányt mutat majd, vagyis meghaladja a középtávú költségvetési célt. 2018-ban Észtországnak az ajánlás szerint a középtávú költségvetési céljánál kell maradnia. Változatlan politikát feltételezve fennáll annak a veszélye, hogy az ország némileg fog térni ettől a követelménytől. A Tanács összességében úgy véli, hogy Észtországnak a megfelelés érdekében készen kell állnia további intézkedések végrehajtására 2018-ban.
(8)Észtország intézkedéseket hozott magas színvonalú szolgáltatások nyújtása és a hozzáférhetősége érdekében, ideértve szociális szolgáltatások nyújtását helyi szinten a helyi önkormányzati reform keretében. Észtország elfogadta az igazgatási reformról szóló törvényt, hogy megkönnyítse életképes helyi önkormányzatok létrehozását, amelyek képesek saját tevékenységeiket finanszírozni, saját fejlődésüket és növekedésüket megtervezni, és minőségi szolgáltatásokat nyújtani. Sikeresen befejezte a helyi önkormányzatok összeolvasztásának önkéntes fázisát, és végrehajtja a szociális jólétről szóló törvényt. A helyi önkormányzati reform néhány kulcsfontosságú lépését még nem tették meg. Az önkormányzati finanszírozási rendszer felülvizsgálata még folyamatban van. Előkészítés alatt állnak további, a helyi önkormányzatok és a központi kormány közötti felelősség- és feladatmegosztásról szóló jogi aktusok. E javaslatok elfogadása elengedhetetlen a minőségi közszolgáltatások nyújtásának biztosításához az olyan területeken, mint az oktatás, az ifjúsági munka, az egészség előmozdítása és a közlekedés.
(9)A nemek közötti bérszakadék Észtországban a 2014. évi 28,3 %-ról 26,9 %-ra csökkent 2015-ben, de még mindig a legmagasabbak közé tartozik az Unióban. A kormány további lépéseket tesz a nemek közötti bérszakadék szűkítésére. Mindenekelőtt elfogadták és jelenleg végrehajtás alatt áll a 2016–2023 közötti időszakra szóló jóléti terv a munkaerőpiacon uralkodó nemi szegregáció kezelése és a sztereotípiák leküzdése érdekében. A nemek közötti egyenlőségről szóló törvény azon módosítását, amely a munkaügyi felügyelőségek feladatává teszi a nemek közötti egyenlőség megvalósulásának nyomon követését a magánszektorban, még nem fogadták el. Mérlegelés alatt áll a szülői szabadság rendszerének felülvizsgálata, amely lehetővé tenné a szülői szabadság rugalmasabb kivételét. A jogi keret módosításait még nem fogadták el.
(10)Észtországban nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. A háztartások leggazdagabb 20 %-a jövedelmének a legszegényebb 20 % jövedelméhez viszonyított aránya a 2012. évi 5,4-ról 2015-ben 6,2-re emelkedett, és jelenleg a hetedik legmagasabb az EU-ban. Úgy tűnik, hogy az egyik legfontosabb hajtóerő a bérek nagymértékű szórása, amely a magasabban képzettek körében bekövetkezett jelentős bérnövekedés következménye. Abszolút értékben a háztartások legszegényebb 10 %-a lemaradt a mediánjövedelem növekedése terén, ami problémákhoz vezet a szociális biztonsági háló megfelelőségével kapcsolatban. Ehhez járul, hogy a juttatások (különösen a nyugdíjak, a szociális ellátások, valamint a munkanélküli ellátások) nem tartanak lépést a piaci jövedelmek növekedésével. Ennek eredményeként fokozatosan növekedett a szegénységi küszöb alatt élők aránya is a 2010-es 15,8%-ról 21,6%-ra 2015-ben. Jelentős erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy az adórendszer 2018-tól progresszívebbé váljon, különösen a személyi jövedelemadó rendszer alapjuttatásának megemelése révén az alacsony keresetűek esetében.
(11)A vállalatok kutatási, technológiai és innovációs kiadásai 2015-ben 0,69 %-ra emelkedtek, de általános szintjük nem éri el az 1,3 %-os uniós átlagot. A csúcstechnológiai és tudásintenzív vállalatok száma korlátozott maradt, és az új doktoranduszok száma alacsony. Az elmúlt években a bérek növekedése tartósan meghaladta a termelékenység növekedését, ami befolyásolta a nyereségeket, és ezáltal csökkentette beruházások növekedését. A technológiai fejlődés területén a beruházások alacsony szintje az export, különösen az áruexport hozzáadott értékének a vártnál alacsonyabb növekedéséhez vezethet, és veszélyt jelent a kibocsátásnövekedésre. Az egyetemek és a vállalkozások közötti szerződéses kutatás volumene növekedett 2015-ben. Azonban a két ágazat közötti együttműködés a kormány által hozott intézkedések ellenére is korlátozott maradt. Észtország tovább javította üzleti környezetét, de a hosszadalmas fizetésképtelenségi eljárások és a biztosítékkal rendelkező hitelezők esetében a visszafizettetési arány továbbra is akadályt képez a beruházások előtt. 2016-ban elindítottak egy, a fizetésképtelenség jogi keretének javítására irányuló projektet azzal a céllal, hogy a folyamat gyorsabbá és hatékonyabbá váljon és javuljon a sikeres követelések aránya. Azonban a jogi keret módosításait még nem fogadták el.
(12)Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Észtország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2017. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Észtországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Észtország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.
(13)A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét 11 különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,
AJÁNLJA, hogy Észtország 2017-ben és 2018-ban tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1.Folytasson olyan költségvetési politikát, amely összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának követelményeivel; ez 2018 vonatkozásában a középtávú költségvetési célnak való megfelelést tesz szükségessé. Biztosítsa a szociális biztonsági háló nagyobb megfelelőségét. Hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkenjen a nemek közötti bérszakadék, és ennek keretében mindenekelőtt javítsa a bérek átláthatóságát és vizsgálja felül a szülői szabadság rendszerét.
2.Mozdítsa elő a magánberuházásokat a kutatás, a technológia és innováció területén, többek között az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködés megerősítését célzó intézkedések végrehajtása révén.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök